Martos - ha nem is a község mai belterülete, de közvetlen környéke - a kedvező települési viszonyok következtében már a régmúlt időkben is lakott volt. A községhez közeli Aba dombon, ahol ma a martosiak szőlőjüket művelik, a VI. században avar település volt, ahol a régészek több avar kori és ősmagyar sírt is feltártak. Ezen a részen telepedtek le a honfoglaló magyar törzsek is. A szájhagyomány szerint a név Aba Sémuel vezértől származik, de nincs kizárva, hogy a régebben abarnak mondott avarok után maradt meg. Ugyancsak a szájhagyomány, a néphit szerint a község lakóinak ősei a tatárok elől menekültek a Nyitra és Zsitva közötti mocsaras területre, és a mai Hatháza nevű falurészen építették fel az első hat házat a martos család vezetésével.